Hogy segíthetjük gyermekünk beszédfejlődését otthon is játékosan?
Néhány gondolat a megkésett beszédfejlődésről
A megkésett beszédfejlődésen tulajdonképpen a beszédfejlődés késését értjük. Mégpedig, ha az épp intellektus és épp hallás ellenére 18 hónapos kor környékén sem kezdődik meg a beszéd.
Fontos, hogy ha a gyermek beszéd- és nyelvi fejlődése nagymértékű elmaradást mutat, akkor már 2-2,5 éves kor tájékán kérjünk logopédiai segítséget!
Tévhit az, és csak ritkán fordul elő, hogy nem beszélő gyermek hirtelen elkezd beszélni, és az életkorának megfelelő szinten teszi mindezt. Jellemzően ebben az esetben súlyos kifejezésbeli elmaradások tapasztalhatók. Egyesek pöszeséggel, míg mások esetleg dadogással küszködnek, amely a későbbiekben jellemzően az olvasás, írás, helyesírás elsajátításánál is komoly problémákat okoz. Autizmus diagnózis vagy gyanúja esetén érdemes gondolni a kommunikációs nehézségek megoldásában különböző AAK eszközök és módszerek segítségével, amelyre építve akár majd a beszédindítás is később megkezdhető. Ilyen módszer lehet a Képcserés Kommunikációs Rendszer, vagy angol rövidítéssel P.E.C.S. Erről egy későbbi blog bejegyzésünkben is szó lesz.
Néhány jel, tünet
- Nem követik további szavak az első megjelent szavakat. 3. életév végére jelenik csak meg a szókincs, így meglehetősen szegényes még 4-5 éves korban is.
- Gyorsabban fejlődik a beszédmegértés, mint a beszédkészség.
- Szótöredékekkel, indulat- és hangutánzó szavakkal gyarapszik csak a szókincs, illetve megreked a mama, papa stb. szavak szintjén, valamint megmaradnak a szócsonkítások, szótorzítások óvodás korig. Ekkor már jól megfigyelhető a beszédmozgásbeli ügyetlenség.
- Mivel nem érti a folyamatos beszédet, ezért gyakran előfordul, hogy nem szereti a meséket. Nem köti le tartósan semmi a figyelmét.
- A mozgásban, főként az artikulációhoz szükséges finommozgásban, elmaradások tapasztalhatók.
- Nem állnak össze számára a szavak mondatokká, hiányoznak a képzők, ragok.
- Autizmusban érintett gyermekek esetén a beszéd megindulása vagy a fenti elmaradások jelentkezése, akár későbbi életkorban is lehetséges.
- Esetükben gyakori a kommunikáció hiánya, vagyis, hogy nem csak beszédben, hanem egyéb non-verbális módon sem fejezi ki, még alapvető kéréseit sem, a külvilág felé. Gyakran tapasztalható valamilyen viselkedésbeli „probléma”, ami akár kommunikációs okok vezethető vissza pl. lökés, harapás, rúgás, ütés. Bár előfordulhat, hogy bizonyos, igazán kedvelt tárgyak, ételek, játékok és kérések esetén használnak valamilyen jól bevált sémát, mint a felnőtt kezének húzása. Ilyen esetben is érdemes egy autista specifikus kommunikációs módszer segítségével, a kommunikációs alapokat megtanítani (pl. P.E.C.S, MAND tréning)
Hogy segíthetnek otthon a szülők?
Az alábbi beszédindítási módszerek gyakorlását autizmus érintettség esetén olyan gyermekek esetén javasoljuk, akik már elsajátították a kommunkációs alapokat.
Egy-két tanács
Ha a gyermek még 3 évesen sem beszél, akkor meg kell győződni róla, hogy rendben van-e a hallása. Ekkor mindenképp szakorvoshoz kell fordulni, szükséges lesz egy audiológiai vizsgálaton részt venni, hogy kizárható legyen a hallászavar, halláscsökkenés fennállása.
Ha ezt kizártuk, akkor meg kell figyelni, hogy a gyermek érti-e a hozzá intézett beszédet.
Pl. Felismeri-e a nevét, anyát, apát? Egyszerű utasításokat, kéréseket megérti-e? Megérti-e olyan tárgyak nevét, amelyeket nem lát éppen? Bonyolultabb utasításokat megérti-e? Beszélgetéseket követi-e? stb.
Beszédmegértési zavar tapasztalása esetén szintén logopédushoz kell fordulni.
Szülői segítség játékos formában
Ezekből a feladatokból válogatva, a játékosságot előtérbe helyezve, érdemes egy-egy gyakorlatsort összeállítani, és minden nap, ha szükséges naponta több alkalommal is 10-15 percig célzottan fejleszteni gyermekünk beszédét.
Beszédmegértéshez: utasítások, kérések adása
Hallási figyelem fejlesztéséhez: hangokkal történő játék. Játékok, érzelmek stb. kísérése hangokkal. Nagyon fontos a sok hangadás! Zajkeltő játékok alkalmazása. Állatok, környezet, járművek stb. megfigyelése, felismerése.
Szókincsfejlesztéshez: kép – képpel, tárgy – képpel történő párosítása.
Mondatalkotás fejlesztéséhez: (Ezt akkor alkalmazzuk, amikor már legalább 40 szót használ aktívan.) Pl. Plüssel, babával bizonyos cselekmények eljátszása. Újságból kivágni pl. cselekvést ábrázoló képeket.
Mozgásfejlesztő gyakorlatokhoz: Mondókázás, mozgással kísérve. Sok séta, futás, forgás, úszás, ugrás stb.
Nagyon fontos, hogy a szülő mindig sokat beszéljen a gyermekéhez, lehetőség szerint minden cselekvéssort kommunikáljon végig. Mutasson helyes beszédpéldát gyermekének! Nézegessen gyermekével sok mesekönyvet! Játék és séta közben is mindig beszéljen vele! Énekeljen, mondókázzon sokat gyermekével, közben adjon lehetőséget arra, hogy gyermeke mindeközben a száját is láthassa!
Mutassa azt minden cselekedetével, hogy mennyire várja gyermeke beszédét, de ne erőltesse azt!
KIEJTÉST JAVÍTANI A MÉG CSAK BESZÉLNI KEZDŐ GYERMEKEKNÉL NEM SZABAD!
A szülő legyen nagyon türelmes, ez egy hosszadalmas folyamat. Biztosítsa minden esetben arról gyermekét, hogy elfogadja olyannak, amilyen, feltétel nélkül szereti.
A szeretetet, biztonságot nyújtó környezet, a helyes és bőséges mennyiségű beszédet biztosító család és logopédus együttműködése meg fogja hozni az eredményét.
Így segítünk Mi
Több terápiás módszer elemeit ötvözve (P.E.C.S, Mand tréning, logopédiai módszerek stb.), játékos módon, egyénre szabottan ( a gyermek képességeinek és preferenciáinak figyelembe vétele mellett) igyekszünk a gyermekek kommunikációs nehézségeit segíteni és beszédkedvét előcsalni, majd erre építkezve a beszédet, mint legmeghatározóbb kommunikációs eszközt kialakítani.